Szexualitás a betűkben

A grafológiában a „gy" betű majdnem annyi információval szolgál az illető ösztönvilágáról, mint a pszichológiában a mélypszichológiai vizsgálatok. Ezekkel a vizsgálatokkal a pszichológus a vizsgált személy ösztönvilágát, a legrejtettebb, féltve őrzött, vagy a maga számára is ismeretlen hajlamait hozza felszínre.
A „gy" betű értelmezésével is kaphatunk olyan információkat az egyénről, melyek akár még őt magát is meglephetik.

Mit mutat meg a „g" fejrésze?
A fejrész a középzónában helyezkedik el, az én tudatunkat, az én érzetünket mutatja a szexualitásban.

És mit mutat a hurokrész?
Mint általában a hurkok: az élmény igényét, annak készségét, feldolgozását, beteljesedését, esetleg elmaradását.

Mit tudunk meg az „y" vizsgálatából?
Az „y" az Én - Te viszonyban a Te, azaz a társ szimbóluma. Ez a társ lehet a házastárs, a partner, vagy a barát is.

Hogyan kezdjünk a „gy" betű vizsgálatához?
Először maradjunk a középzónában, és nézzük meg a fejrészeket.

Melyik a nagyobb?
Ha a „g" feje a nagyobb, akkor az író lenézi társát, önmagát sokkal többre értékeli.

Ha viszont az „y" feje sikeredett nagyobbra, akkor az író felnéz társára. Úgy érzi, hogy ő kevesebbet ér partnerénél, aki mellett kicsinek, sőt jelentéktelennek is érezheti magát, amennyiben jelentős ez a méretbeli különbség.

Maradjunk még a középzónában, mert az „y"-nak további mondanivalója is lehet.
Aki úgy írja „g"-je mellé az „y"-t, hogy annak „g" felőli szára kisebb, mint az ellentétes oldalon lévő, az tudja, hogy párjának vannak ugyan sikerei, értékeli a közösség, de ő ezzel szemben nem sokra tartja.

És ha ez fordítva van?
Az „y" bal szára akkor hosszabb, ha a „g", azaz maga az író sokkal többre értékeli párját, mint amennyire a külvilág teszi azt. Ő is tisztában van vele, hogy társával kapcsolatos véleményével a környezete nem ért egyet.

Hogyan értékeljük kapcsolatukat akkor, amikor az „y"-nak hiányzik a feje?
Nézzük meg akkor azt, amije van. Ha csak hurokrésszel rendelkezik, akkor kettejük között szellemi kapcsolatról nem beszélhetünk. A „g" úgy érzi, csak az „y" által nyújtott biológiai szükségletekre korlátozódik kapcsolatuk.

Mit tudhatunk meg a hurokból?
Először nézzük meg a hurokszár nagyságát. A középzóna alsó pontja, és a hurok legmélyebb pontja közötti távolságban fejeződik ki az egyén szexuális törekvésének nagysága.

Könnyedén megállapíthatjuk a két „g" betű szárának összehasonlításából, hogy melyikük írójának nagyobb a szexuális vágya, melyikük törekszik jobban az élmény megszerzésére:

Természetesen a "b" a helyes válasz.

És ezen az ábrán melyiküknek nagyobb az élmény utáni igénye? Kettejük közül melyik az, aki megfelelő módon képes az élményt befogadni, megélni?

Ugyan „b"-nek nagyobb az igénye, de ez nem párosul megfelelő mértékű élménykészséggel. Akinek igényeihez mérten arányos élménye is van az „a".
A hurkosságról szóló fejezetben beszéltünk a bekötési pont fontosságáról, jelentéséről. Most nézzük meg a bekötési pont jelentőségét a „g" betű esetében is!
Alulkötött „g" esetében a metszéspont az alsó-zónában marad. Írója elzárja, nem hozza fel a az élményt és az ezzel kapcsolatos eseményt a hétköznapok világába.
Mit jelent ez? Ez a téma tabu a számára, nem beszél róla. Ennek általában két jellemző oka lehet; a prüdéria, vagy a titkos viszony. Ez utóbbi folytatóinál találhatunk még egyéb titkolódzásra, őszintétlenségre utaló jeleket is az írásban.

A középzónába magasan bekötött „g" hurok tulajdonosainak viszont állandó témája a képzelt, vagy valós szerelmi élmények megtárgyalása.

De térjünk vissza a „gy" betűhöz, és nézzük meg összekapcsolási variációit!
A „g"-vel összekapcsolt közeli, vagy normál betűtávolságra írt „y" a kiegyensúlyozott, harmonikus kapcsolatban élő párokra jellemző, akik kölcsönösen odafigyelnek a másikra:

A „g"-vel ugyan összekapcsolt, de a normál betűtávolságnál távolabbra helyezett „y" már problémát mutat a párkapcsolatban. E két betűrész elszakadása egymástól viszont már olyan kapcsolatra utal, melyet a magyar nyelv rendkívül árnyaltan fejez ki az asztaltól, ágytól elváltak szólással.

A „g-y" betűk legalább annyiféle variációban írhatóak le, ahányféle kapcsolat létezhet két ember között. Nézzük röviden a legjellegzetesebbeket:

Ez egy olyan kapcsolat, melyben a társ bekebelezi a „g"-t, azaz az írót , aki távolra tolja ugyan magától párját, de mindkettőjük számára elviselhető még a kapcsolat:

Itt már kedvezőtlenebb helyzetben van a „g", azaz maga az író. Nem kötődik párjához, rossz a szexuális kapcsolat is köztük. Ám ezt az „y" nem veszi észre, ő jól érzi magát, teljesen ráfonódik társára:

Miről szólhat ez a kapcsolat? A „g" nem tekinti szellemi partnernek társát, nem rajzol fejet az „y"-nak. Az ösztönszférába helyezi le párját, ahol mindkettőjük számára megfelelő, kiegyensúlyozott kapcsolatban élnek  „g" szerint:

Ne felejtsük el, egyáltalán nem biztos, hogy a valóságos helyzetet látjuk. A „gy" betűben mindig az író által gondolt, érzékelt helyzetet ismerhetjük meg. Partnere írásában tudjuk csak megfigyelni, hogy ugyanarról a kapcsolatról hogyan vélekedik a másik fél, aki az egyik írásban a „y" volt, a másikban már a „g" helyén áll.

Kimutatható-e a homoszexualitás az írásból?
Vannak bizonyos jelek az írásban melyek utalhatnak erre, de a sokéves tapasztalattal rendelkező grafológusok szerint sem lehet a homoszexualitást egyértelműen megállapítani.
Ez feltételezhetően attól is függ, hogy az illető bűnnek éli-e meg saját homoszexualitását, vagy teljes mértékben elfogadja azt. Amennyiben teljes értékű embernek érzi magát, és békében él önmagával, úgy nem fogjuk írásából egyértelműen látni másságát.
Ha viszont rejtegeti különbözőségét, önmaga előtt is szégyenkezik, állandó bűntudatban él, akkor ezek a jegyek megjelennek írásában is, és egy zavaró hatású alsózónával együtt már utalhatnak a homoszexualitásra.

Mit értünk zavaró hatású alsózóna alatt?
Az ott elhelyezkedő hurokképzések deformációit, túlméretezettségét és a „g" betű hurokrészének a többi alsózónás hurokhoz viszonyított eltéréseit.

Bizonyos esetekben találhatunk homoszexualitásra utaló jelzéseket a középzónás betűkben is. Ezek többnyire képi szimbólumok formájában jelennek ott meg.

Képi szimbólumok az „m” és „D” betűkben

Mindig nagyon vigyázzunk a homoszexualitás feltételezésével, mert előfordulhat az is, hogy az illető látta valakinél az erre utaló betűalakzatokat, és azokat csak utánozza. Ne felejtsük el, hogy nincs jogunk senkire sem rásütni ezt a bélyeget, még ha találunk is az írásában erre utaló jeleket!

Kárászné Tomanó Ágnes

Megjelent a Mindenki Grafológiája c. könyvben -Budapest 2001- Szerkesztő: Gulyás Jenő István

• < Előző
• Következő >